Bem, a debreceni gács (Baltazár)
Baltazár ajánlója (Pesti Est, 2003. július 28.)
Lányszöktetés
Károlyi Palota, Díszterem, július 29-én 19h
A szerzőpárosok furcsa jelenségei az irodalomnak. Hajlamos maga elé képzelni az ember a nagy írót, ahogy mint egy villám beléhasít az ihlet, szinte nincs is magánál, ahogy ráveti magát a papírra, és transzba esve rója a sorokat, aztán mikor megvan a nagy mű, akkor maga is csak csodálkozva mered rá: jé, ezt én írtam, hogy is lehetek én ennyire nagyon jó? A szerzőpárosoknál azonban nem működik az alkotásnak eme romantikus módja, hiszen itt nem lehet szerepe transznak, ösztönnek, miegymásnak: minimum meg kell beszélni a másikkal, hogy mi legyen a következő mondat. És mivel minden mondatnál meg kell beszélni, sőt vélhetően vannak mondatok, amelyek sorsa fölött komoly vita alakul ki, elképesztően időigényes lehet párban dolgozni.
Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjában szép irodalmi emlékművet állított a régi idők szerzőpárosainak, de a kortárs drámairodalomban is működik egy ilyen "firma", amely már több mint negyedszázada örvendezteti meg alkotásaival a közönséget. A páros két tagja (nevükben külön-külön is épp elég a helyesírási megjegyeznivaló, hát még így párban...) Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba a hosszú együttműködés dacára még fiatal emberek, hiszen a közös munkát az általános iskola első osztályában, padtársakként kezdték. A késztermékből ítélve tűzijáték számba menő sziporkázás lehet, amikor dolgoznak, hiszen humorral teli műveik nem kevés elmésséget és szófacsarást tartalmaznak, igen jól elszórakoztatják a nyájas olvasót, csak győzze ésszel kibogozni az összes poént az őserővel burjánzó szövegből.
Már a közös írás metodikája is nehezen képződik meg az ember lelki szemei előtt, de a közös rendezés már végképp lehetetlennek tűnik. Pedig a Győrei-Schlachtovszky páros együtt szokta műveit színre állítani is, ahogy teszi ezt most a Károlyi Palotában a Bem, a debreceni gács című opusszal, amely Shakespeare Othellójának parafrázisa, csak éppen Bem József és Petőfi Sándor a főszereplői, akik közül nem az lesz a leányszöktető, akiről elsőre feltételeznénk.
|